2016. augusztus 4., csütörtök

Il Volo

Egy szóval megfogalmazva, HAZAÉRKEZÉS-élmény nekem. Gyerekként  az éneklés  nagyszüleimnek, anyámnak  természetes része volt az életünknek.  Nagyapám  gyönyörű tenorja nagymamám szopránja ,  anyám  altja és mindezek összhangja volt a legelső zenei élményem. Már írtam korábban, hogy nagyapámat még az Operába is csábították a hangszíne , és előadási stílusa  okán, de ő a tanításnál maradt. Az éneklés az " csak" természetes  velejárója  volt a  a hétköznapoknak, és a szentestének. Sokszor együtt, de  a kertben nagyapámnak gyomlálás közben csak úgy magában is., vagy az erdőre menet-jövet velem. A konyhában a sütések közben délutánonként, vagy esténkét. Rádióink bár volt már akkor, de az este, vagy késő délután, a közös  tevékenységek  a konyhában "bekapcsolta" bennünk az éneklést. Opera és operettrészletek, daljátékok betétdalai,  Schubert dalok volt a repertoár. Puccini levéláriáját  , Erkel Bordalát, vagy Hazám- hazám-ját hamarabb ismeretem, mintsem bármit tudtam volna az operákról, vagy egyáltalán arról, hogy  van  egy díszes csodás épület, ahol ezeket  előadják. Viszont azt  tudtam, pontosabban  érzetem, hogy ezek azok a "dalok" amik képesek megtisztítani a lelkemet  a szorongásosoktól, félelmektől. Elég csak énekelni, és megkönnyebbül tőle a szívem.

Nem jártunk operába. Akkor ez olyan elérhetetlen szórakozásnak  minősült a  nagyszüleimnek  is, hogy csak felnőtt fejjel láttam először és utoljára a Budapesti  Operaházat  belülről. Lélegzetelállítóan szép volt nekem , pedig az még a felújítás előtt volt. Viszont amint lemezjátszóm lett, felnőttként, jó sok operaénekes  lemezét  megvettem , s hallgattam, hallgatom azóta is.
 
Az Il Volo együttesre  rátalálva, újra hazaérkeztem. Abba a  közegbe, ahol  éltem. Dejavu. Ez a három fiatalember  elképesztő hanggal megáldva, fiatalos lendülettel és széles  dalválasztékukkal visszarepítenek  a gyerekkoromba.  Előadásmódjuk minden esetben operaénekesi, s néhány neves ária is bekerült  repertoárjukba, a többi meg igen színvonalas, érzelmes,   igazi klasszikus mű. Amitől az ember   megnyugszik , fellélegzik, megpihen.
 
 
Nyílván való számomra, hogy teljesen egyedül vagyok környezetemben ezzel a rajongással. Hallgatom  újra és újra és újra reggeltől estig a különböző  koncertfelvételeiket, dalaikat. Csak az nyugtat meg ebben a nagy  magamra maradtságommal, hogy a koncertfelvételeiken 10-20000-es tömegek  hallgatják Őket, éneklik  dalaikat velük. Tehát vannak mások is - ha nem is  errefelé- akik  pont Őket kedvelik
 
S itt van ez a másik szám : Lucio Dalla , a legendás és pár éve elment  énekes  nagyszerű dala a Caruso az ő előadásukban is
 
Nem is tudok választani, mindegyiket szeretem,
 
 
S teljesen értem a ünneplő, legkülönbözőbb életkorú rajongókat a kisgyerekektől, tinédzserekétől a hozzám hasonló korukig .
A húszas éveik elején járó  fiatalok éneke, igazán jó híd /kapocs a különböző korosztályok közötti ízlés és stílus különbségek összekapcsolásához. S milyen jó, hogy volt pár jó pedagógus / zenész / menedzser  a közelükben gyerekkorukban, tanították őket, segítették  útjukat a tehetségkutatóig, majd  tovább. Képezték, nevelték Őket alázattal és szeretettel, hogy most azok lehessen akikké váltak. Nézem a videoikat. nem csak a zeneiket, a beszélgetéseket, bemutatkozósakat, riportokat. Vidéki életeik morzsáit, amiből a tehetségük és nem utolsó sorban a jóindulatú, odaadó emberek sorának együttműködésével, alig 20 évesen a világ különböző tájai röpködnek,  és hódítják meg közönségeiket. Három nyelven beszélnek (olaszul, spanyolul, angolul), s mélyen elérzékenyülnek Velence felfedezésekor a videofelvételből ítélve. , áhítattal, ejtve ki a város nevét.
 
Mégis csak legjobb, egy  teljes  koncertfelvétel, az biztos. S még így sem könnyű választanom, hogy melyiket  hallgassam :-)  
Talán a Locarno- Rómait választom most, de bármelyik jó lenne. A Taormina-i vagy a Moszkvai,  amerikai. Mindegyik más hangulatú , más ízű, egyedi!

Mint ahogy a lótusz virágjának alján ülnek  fényesen a magok, úgy csillannak fel  régi emlékek,   melengető , boldog érzések bennem a z Il  Volo-t hallgatva.
S az meg hab a tortán, hogy Nekik is nagy kedvencük- mint ahogy ezt  egy riportból  megtudtam- másik nagy kedvencem: a POOH  együttes.  :-)  SŐT!  voltak is náluk,
 https://youtu.be/jiRFeOfXvnU
 
 

 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...