2016. június 18., szombat

Reggel fél 7

A NAP felé haladva
nők kocognak
az  úttest mindként  oldalán
Csigacsíkok
összevisszasága  csillog
ha rávetül a fény

Ébred a város
hétvégi ráérősen
Autók nélküli
madárcsicsergős
még tér,
csak nagy ritkán
suhan el egy-egy,
szinte hangtalan

Dús és ragyogó zöld
fák, terek
kellemes,
meleg
júniusi reggel
mégis, oly közel már megint 
egy  napforduló

A felfelé ívelő naphossz
újra csökkenni kezd
s összezsugorodik
tél derekára
alig pár órára
Örök vágyakozásommá
a fény és meleg iránt


Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...