2016. június 5., vasárnap

Paolo Maurensig: Kánon


Megint csak  leemeltem a polcról ezt a könyvet a könyvtárban. Elolvasva, az író ismertetőjét a fülszövegben úgy gondoltam jó lesz ez most nekem..

S nem csalódtam, sőt! Igen jó  volt olvasni. Olyan könyvre vágytam, aminek az első 30 oldalán nem tudom már  előre  nagyjából, hogy mi lesz a  történet maga, mely szokványos életpanelek egymásba  fonásából van  megalkotva . Ezekhez  sosem volt türelmem.

J.S. BACH Chaconne -ja a kiinduló pontja a regény cselekményeinek origóját képezve. Amitől igencsak messzire  jut az író időben, helyben, miközben  Bach és  más  klasszikusok háttérként mégiscsak beleszövődnek az egészbe. Mint egy háttérben szóló  zene egy jó beszélgetés alatt.
 
 
Miközben a  történet igencsak messze  esik a zene világától. Sorsok, történelmi és családi események szövődnek egymásba, vagy futnak egymástól függetlenül, mégis meghatározóan a sorsokra. S a amikor az epilógusban még egy csavarás történik az egész történeten,  s NAHÁT !?  érzéssel teszem le a könyvet akkor úgy érzem, tényleg volt  érteleme az időt  elolvasására  áldozni
 
Próbáltam utána  nézni a  neten, hogy mit lehet  olvasni az íróról. Meglepően kevés írás van róla. A könyve okán sokkal többet érdemelne. Még egy komolyabb életrajzi   adatsort sem  található, a kortárs olasz  irodalom eme   jó írójáról.
 
Pedig érdemes  olvasni Tőle
 Talán ez a mai  fotóm közelíti meg legjobban amit  könyvével kapcsolatban gondolok érzek.
A könyv borítója, állaga  kicsit megviselt volt,  ami persze azt is jelenti, hogy sok ember kezében   volt már- a könyvtári léte alatt. de belül  egy igazi friss élményű  regény!

 
 
https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=it&u=https://it.wikipedia.org/wiki/Paolo_Maurensig&prev=search

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...