2016. május 8., vasárnap

Színezd ki Budaörsöt!

- volt a 2016-os Budaörsi Fesztivál azon  programja , amit úgy éreztem mindenképp meg kell  néznem, és adott esetben tevékenyen  részt is vennem benne. Minden napján volt  számomra valami jónak ígérkező lehetőség a feltöltődésre, élményszerzésre. Most ennyi fért bele, de  ez is, mint ahogy a  pénteki is, igazán jó választás volt  részemre. Igazán nem nagy ez a Zichy major, területre, de  minden perce amit ott töltöttem nagy felüdülést, örömet  jelentett. A három évszázados épületegyüttes   és a jelenkor  művészetének egy nagy kézfogása ez az egész hely.  Voltam már itt párszor, de  ez a program tette igazán vonzóvá- látogatandóvá  a BUM  Art ( Budaörsi Művészek egyesületének) központját.  Volt bennem   eddig egy kis távol tartó érzés, hogy mit keresnék én itt?Nem vagyok művész, műértő sem igazán, csak megnyugvást adnak számomra a képek, szobrok,  művészi alkotások. Átlépést egy  olyan dimenzióba ahol nem a napi dolgokon  forog az agyam. Ami olyan mint egy kirándulás csak nem   lépésekben róva, hanem  átugorva egy más  síkba, más világba. A legegyszerűbb és leggyorsabb út ahhoz, hogy visszalépjek  önmagam ifjú  lényéhez.

 
Korán érkeztem. A papírlapokon még  alig  volt festék, viszont a gyerekek láthatóan nagy  bizalommal vették bírtokba az új lehetőséget. Bátran festegetnek az előrajzolt vagy épp teljesen üres lapokra . Kiszíneznek, átalakítanak,  megalkotnak új  egységeket. Egy kislány zöld színével  minden egyes  sötétzöld bokorba világoszöld  ágakat rajzol, követve a  kirakott  képek vonalát.
 
S mivel kicsi a világ - s Kovácsi  beköszön az életembe  időről - időre- megütötte  fülem, hogy a HATOK -akik időnként hetek, sőt olykor nyolcak is, mint később kiderült, is itt vannak, sőt a program szervezői is egyben. Így nem  Budaörs  színezésével  töltöm az elő  másfél  órámat, hanem beszélgetésekkel, nézelődéssel. Gaszner Ildikó festővel,  
                                             Gaszner Ildikó: A hét fő bűn egyike 
Somogyi Ferenc szobrásszal és Vladár Krisztina grafikussal. A művészek egyike sem  tud megélni szenvedélyéből, művészetéből, derül ki a beszélgetésekből, Mindannyian valamilyen határterületen  keresik meg a létfenntartáshoz szükséges  pénzt. Tanítással,  könyv illusztrálással...

Somogyi Ferenc: Zordon aki benned él



De most itt vannak és  itt adnak hozzá Budaörs jelenéhez és jövőjéhez valami pozitív adalékot, aminek  hatása  majd csak évek, évtizedek  múltán lesz  érzékelhető.
A most  elkészülő képen túl, ami  persze   pillanatnyi  eredmény, de  hatása az, ami igazán fontos. Maga  a tett, a közös    munka. Az elkészült  képen túl, ami a résztvevőkben élményként, méretlenül, látatlanul  megmarad.
Ismerős  dolog ez nekem. Hasonlít a tanításhoz. Annak is van egy pillanatnyi "eredménye", de a valódi történés, az láthatatlanul vésődik be a nebulók, fiatalok,  és fiatal felnőttek  szívébe és lelkébe. Pozitív és negatív  eredményekkel.
Az elmúlt 50-60 év pedagógiájának eredménye  hogy felnőttként már nehezen fogunk  hozzá egy ilyen  közös  alkalmon a festéshez. Hagyjuk inkább a gyerekekre. Nehéz elhinni, hogy ezt meg lehet tenni, hogy tényleg van erre   lehetőség. S csak meg kell  fogni az ecsetet, s nem törődni a környezettel, csak azzal ami belülről kifelé kívánkozik.
 
Végül rászánom magam, hiszen ezért jöttem. S adtam magamnak végül is  bő másfél órai  festegetést, miközben újra megtörtént, ami  már annyiszor   megtörtént  velem, mióta   itt lakom.
Egy  ismeretlen fiú ( januárban volt  9 éves, mint később megosztotta velem), odajött hozzám, és beszélgetni kezdtünk. Ő kezdeményezte. De szép színt választottál! -mondta dombom zöldjére, majd  rögtön utána megmutatta, tegnap kapott  játékát,  egy átlátszó gömbben, különböző rafinált útvonalakon gurítható türelemjátékát. Leesett az állam, ahogy mondani szokás, mert ilyent még nem láttam. Nagyon jó kis játék, be kell szereznem nekem is az unokáknak!. Kérdeztem nincs kedve jönni festeni?Volt!, Így egymás mellett festegettünk, Ő egy komplett képet alkotott a papíron már meglévő nap és  lufi köré. Tavat, nádast,  mezőt  s mindent ami  jó érzés számára  a természetben Közben beszélgettünk. Nagyjából egyszerre lettünk kész, tetszett neki az én kékem, így az Ő egét is olyanra festette mint az enyém .
Nem értem, hogy hogyan is van ez? Ezek a megszólítások, kapcsolatfelvételek a gyerek részéről  velem, de nagyon jóleső érzés mindig.
 
 
Tartalmas, szép  4 órát töltöttem a Zichy galériában, műalkotások   közt és gyerekek  alkotásai  közepette.
Rögtönzött mini tárlattal körülvéve   Somogyi Ferenc   szobrászművész alkotásiból. De ez egy külön bejegyzést kap majd.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...