

S mivel kicsi a világ - s Kovácsi beköszön az életembe időről - időre- megütötte fülem, hogy a HATOK -akik időnként hetek, sőt olykor nyolcak is, mint később kiderült, is itt vannak, sőt a program szervezői is egyben. Így nem Budaörs színezésével töltöm az elő másfél órámat, hanem beszélgetésekkel, nézelődéssel. Gaszner Ildikó festővel,
Gaszner Ildikó: A hét fő bűn egyike Somogyi Ferenc szobrásszal és Vladár Krisztina grafikussal. A művészek egyike sem tud megélni szenvedélyéből, művészetéből, derül ki a beszélgetésekből, Mindannyian valamilyen határterületen keresik meg a létfenntartáshoz szükséges pénzt. Tanítással, könyv illusztrálással...
Somogyi Ferenc: Zordon aki benned él
De most itt vannak és itt adnak hozzá Budaörs jelenéhez és jövőjéhez valami pozitív adalékot, aminek hatása majd csak évek, évtizedek múltán lesz érzékelhető.
A most elkészülő képen túl, ami persze pillanatnyi eredmény, de hatása az, ami igazán fontos. Maga a tett, a közös munka. Az elkészült képen túl, ami a résztvevőkben élményként, méretlenül, látatlanul megmarad.
Ismerős dolog ez nekem. Hasonlít a tanításhoz. Annak is van egy pillanatnyi "eredménye", de a valódi történés, az láthatatlanul vésődik be a nebulók, fiatalok, és fiatal felnőttek szívébe és lelkébe. Pozitív és negatív eredményekkel.
Az elmúlt 50-60 év pedagógiájának eredménye hogy felnőttként már nehezen fogunk hozzá egy ilyen közös alkalmon a festéshez. Hagyjuk inkább a gyerekekre. Nehéz elhinni, hogy ezt meg lehet tenni, hogy tényleg van erre lehetőség. S csak meg kell fogni az ecsetet, s nem törődni a környezettel, csak azzal ami belülről kifelé kívánkozik.

Egy ismeretlen fiú ( januárban volt 9 éves, mint később megosztotta velem), odajött hozzám, és beszélgetni kezdtünk. Ő kezdeményezte. De szép színt választottál! -mondta dombom zöldjére, majd rögtön utána megmutatta, tegnap kapott játékát, egy átlátszó gömbben, különböző rafinált útvonalakon gurítható türelemjátékát. Leesett az állam, ahogy mondani szokás, mert ilyent még nem láttam. Nagyon jó kis játék, be kell szereznem nekem is az unokáknak!. Kérdeztem nincs kedve jönni festeni?Volt!, Így egymás mellett festegettünk, Ő egy komplett képet alkotott a papíron már meglévő nap és lufi köré. Tavat, nádast, mezőt s mindent ami jó érzés számára a természetben Közben beszélgettünk. Nagyjából egyszerre lettünk kész, tetszett neki az én kékem, így az Ő egét is olyanra festette mint az enyém .
Nem értem, hogy hogyan is van ez? Ezek a megszólítások, kapcsolatfelvételek a gyerek részéről velem, de nagyon jóleső érzés mindig.

Rögtönzött mini tárlattal körülvéve Somogyi Ferenc szobrászművész alkotásiból. De ez egy külön bejegyzést kap majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése