2016. március 30., szerda

Séta új helyekre

Egy -két  óra alatt is annyit  változnak a bokrok, fák, hogy szinte látható ahogy sorra  bontogatják  leveleiket, szirmaikat ,  A bokrok zöldebbek mint két órával korábban, a fák  virágai dúsabbak, teltebbek, észrevehetően. Oly gyorsan  jönnek a különböző pendülések, hogy  egyik  ámulatból a másikba esem. alig bírom  követni.
 
Sárgák,
kékek és
sok-sok fehér 
rózsaszín  
virágszirom
kavalkád
földön,
levegőben.
 
Hegyre fel a KŐHÁT utcán!  omlásveszélyes táblák mellett, a vöröslő kősziklák tőszomszédságában, új utakon, s mintha  egy más  településen is járnék. Présházak lehetettek a szépen felújított,  átépített, megújult házak helyén, s a falu szegény telepe is, Mint Kovácsiban régen, s gondolom  mindenen más faluban is a faluszéli, hegyre kapaszkodó, kieső  házak esetében. 
 
 
Szerencsére már új idők járnak, gazdagabbak, módosabbak, szemet gyönyörködtető  házaival szegélyezett  felkapaszkodó útszakasz. Játszóterek nyugdíjas néniével, aki egy padon üldögél , a zárt tér  biztonságában, csúszdák, hinták,  homokozó és játékvár néptelenségében épp. 
 
 
 Nagyon sok játszótér van  városban, és sok  kis tér csak 2-3 paddal,  virágágyással a közepén. A legváratlanabb helyeken bukkannak fel.
 
 
 
A hegyre hirtelen felérve meredeken fut le   átellenben az út, végig  a régi temető mentén, visszakanyarodva  a főútra, oly gyorsan, hogy szinte érthetetlen, hová  tűnt az előbb még oly tiszteletet parancsoló vöröses szilatömb. Itt már ellepik az oldalára kapaszkodó házak, előkertek, szinte  nem is látható.
 
Kis patakocskában  víz csörgedez most, mint két hete is, aprócska ér talán a hegy belsejéből,  körötte a  gólyahír teljes virágzatban Itt a TAVASZ!
 







 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...