2016. március 27., vasárnap

Az idei Húsvét vasárnap

Reggeli után azon nyomban  elindultam lefényképezni a tegnap már nagyon ígéretesen bimbózó fát. S nem csalódtam, mára tényleg teljes virágpompával tündökölt. A Nap is sütött még,  úgyhogy jól kiválasztót idő volt ez fényképezésre.
 
 Délutánra  azonban befelhősödött az ég, de a hőmérséklet azért kellemes   volt, így  egy  hosszabb gyaloglást irányoztam elő magamnak. Viszont nem volt  kedven hosszában megtenni a 3-4 km -t így inkább a közeli játszótéren-  róttam köröket. Egy kör körülbelül  400 m-es. 8 körig  még számoltam, de  aztán  ezt is elengedtem, csak az időre  hagyatkoztam  Másfél óra az kb. 4 km kalkuláltam magamban - mert nem vettem erősre iramot -.
 
Sorra  jöttek mögöttem, vagy épp szembe gyerekek  rollerrel,  görkörcsölyásan, fiúk lányok vegyesen. Igyekezem  félre húzódni ilyenkor, had  repeszthessenek, ha ahhoz van kedvük


 
S újra megtörtént ami  régen  annyiszor, hogy a gyerekek  ismeretlenül  is  köszönni kezdtek . Csókolom, jónapot,... S közben a szemebe  néztek , és mosolyogtak.  Mint korábban  annyiszor most is teljesen  ismeretlen  gyerek voltak, s nem tudom megfejteni, mi   lehet ennek az oka? Abszolút logikátlan. Az egyik kópé képű kb.  8-9 éves  vörös hajú szeplős  fiú többször is   odaköszönt, Mikor a ellentétes köreinken találkoztunk, sőt meg is állt mellettem  rollerével. Így megkérdeztem- visszaköszönés után, hogy   hívják?  Jocó válaszolta és  mosolyogva tovaszáguldott. Pár perc múlva  fekete hajú nyurga  barátja  robogott el mellettem hangos   csókolom  köszönéssel és  kedves  mosollyal. De lányok is megtiszteletek  szám szerint 3 -an,  köszönésükkel. Mindannyian 8-9 éve s korúak lehettek.

Régen míg tanítottam gyakran előfordult, hogy vadidegen gyerekek mellém érve  egyszerűen  úgy érzeték, hogy köszönnek.. :) Már   jó éve nem volt ilyen élményben  részem. Ma meg egy nap alatt  öten is . Nem értem az okát, de nagyon jól esik.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...