2015. december 13., vasárnap

Születés és egyéb változások napja 12.12.

Reggel fél hatkor szólt  a telefonom, s tudtam egyből, hogy  akkor ma  lesz a nagy nap. Repülőrajt, unokák egy helyre "terelése". Egyiknek  még tanítás van ma, Őt el kell az iskolájába vinni másik lányomnak, a többinek meg épp szünet- így egyébként is velük  lettem volna.
Álmosan megjelenő középső unokám, épp a lifegő - kiesni készülő-  fogát mutatja, mikor az elhagyja az ínyt. Fájdalom nélkül, észrevétlenül, s bekerül a foggyűjtemény többi darabja közé.
A délelőtt derekán  megszületik a legkisebbik is. Kislány, és anyukájával együtt jól vannak ez most  a legfontosabb. Közben a többi lánnyal HAMA gyöngyözésű -ajándékkészítéssel várjuk az új és újabb híreket.

- Úgy hiányzik az anyukám , szeretném  már nagyon átölelni panaszolja a tegnap még  legfiatalabbik,
mikor  váratlanul   nyílik az ajtó és apukája   ér haza  a kiküldetéséből.

Fél egy körül aztán  megérkezik a legidősebbik unokám, nagynénjével.  Így hatan ülünk az asztalhoz ebédelni.   Hétköznap ritán van ilyen. Igaz persze, hogy nem sima hétköznap ez a mai, hanem  családbővülős ünnepi  hétköznap.

Ebéd után újra szétrebben a család mindenki megy valamit intézni, hogy aztán  délután  negyed 5 kor, anélkül, hogy megbeszéltük volna,  két irányból, de   teljesen egyszerre  érkezzünk meg a szülészethez.

Én hazafelé tartok, útközben még rögzítem az égboltot, mint mindegyik unokámnál, születésükkor. Nincs  kellemetlenül se hideg, se szele idő. A Nap fénye is átverekedi magát  a felhőkön. és süt le ránk!


Látogatási idő és látogatók száma  limitált- nagyon helyesen szerintem- így mind a hármunknak jut egy kis  privát beszélgetési idő az anyukával -apukával. Majd közösen megnézzük újszülöttünket.
Rögzítjük  fotóinkon az első találkozást Vele. Alszik, és szemmozgásából ítélve épp álmodik valamit, s máris vannak kis  fintorjai., mosolyai. Hazafelé vesszük az irányt  különböző útjainkon , én még lefényképezem a kórház udvarán felállított jászolt és adventi koszorút


Este aztán még  belevágok még egy apróbb változtatásba. A Windows 10-re frissítésre. Bő két órás  folyamat után, újra megjelenik szokott képernyővédőm. Aminek  nagyon örülök, de   hamar   el is szomorodom, mert minden más teljesen újjá alakult benne, Kicsit  mérges  is vagyok magamra, hogy kellett-ez nekem? Most nem  találom a régi,  jól megszokott dolgaimat, elrendezéseimet!   DE ha  használni akarom a gépem, nincs más  utam mint megismerni a változások lényegét, s kialakítani egy új "otthont" rajta.
Egy órai ismerkedés , kísérletezés  után  rájövök, hogy jó lesz ez! Új szemlélet, kicsit direktebben hozza be  a külvilágot, - amitől épp mentesíteni akartam magam-  A sors  fintora felém. No akkor az olasz nyelv lesz az angol helyett. hamár  a második éve e nyelv tanulása a hobbym. Így legalább még többször találkozom olasz hirdetésekkel,  cikkekkel . Nem kell  rákattintanom sem jön,  közvetlenül bekapcsoláskor,




Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...