2015. október 10., szombat

Olvasónaplóm: Sediánszky Nóra -Velence útvesztői

Csak  véletlenül megláttam a könyvtárban (valaki nemrég hozhatta vissza, mert még az átvételi pulton volt) , s úgy éreztem   ezt most  el kell olvasnom. Sosem  jártam Velencében, s egyáltalán  Olaszországban sem (sajnos). Könyveken kereszetűl utazgatom ide-oda.  Véletlenszerűen, ahova az aktuális  olvasmányom repít.
 
Szuper  jó volt ez a virtuális utazásom is! Köszönöm a könyv  írójának. Szakavatott,  igen szemléletes   megjelenítéssel, valóban  odavarázsolódtam   - a tengerek  királynőjének - városába, és  környező szigeteire Rengeteg  olyan ismerettel, élménnyel gazdagodva, amit egyszeri.-vagy kétszeri, valós velencei úttal  el sem lehet érni, hiszen  a könyv szerzője  sokszor jár ide munkája, kutatási területe  révén. S  egyben az olasz nyelv kíváló ismerője is.  Hatására  a google-n utána  néztem számomra ismeretlen  festők és zeneszerzők műveinek is. Szóval jó kis "utazás" volt. Egy  problémám volt csak a könyvvel . Szinkrontolmácsolva kellett  végigolvasnom, mégpedig magyarról-magyarra  fordítva,  mert a könyvet egyes szám második személybe  írta meg  a szerző. Talán úgy  gondolta, hogy így olyan  mintha  én/ az olvasó járnék ott, de  ez  nekem épp ellenkező hatást   váltott ki. Eleinte  mérgelődtem, aztán inkább  már eleve   úgy olvastam a mondatokat, mintha  egyes szám első személyben lenne  írva. S onnantól viszont teljesen  magával ragadott. Ott  sétáltam Vele a szűk utcákon, kacskaringóztam az épületek között, nézelődtem vagy épp vaporettore  szálltam, hogy új   helyszínek varázsába  kerüljek

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...