2015. szeptember 17., csütörtök

Hajnalpír és napkelte szeptember 17

22 fokban kelt ma  a Nap és vele én is. A legszebb nyári  reggeleket idéző idő van.
Fél óra káprázatos színjáték, melynek vége nem a mindent elöntő fehér fény, hanem felhők hadával borított égbolton épp csak átszűrődő sárga  folt.  Kellett  bő két óra , hogy végül is győzedelmeskedjen a fény és  meleg. Ami egész nap kitratott  ez után.

A Napkeltét  megelőző hajnalpír az égen, mint a Balaton reggeli fodrozódó felszíne, a szél játéka nyomán.
Mikor viszont a NAP elérte a horizontot, a felhők kisímultak, s most már fodrok , habok nélkül mint egy nagy  színátváltos sima  pasztellképpé vált az égbolt.
 
Meglepődtem, eddig valahogy nem figyeletem fel még erre a kettős  reggeli folyamatra.




-Te nem aludtál az éjjel? - szólít meg a szomszédnőm? Este is kenn voltál sokáig!
-Csakúgy mint Te ! válaszolom mosolyogva. Gyorsan megbeszéljük még a látottakat, aztán indulunk  dolgunkra. Még egy  teraszon látom a hozzánk hasonló korú lakótársunkat a napkeltét  csodálni. Közben arra gondolok, hogy milyen nagy ajándék 41 év munkába indulós.  sietős reggel után ráérősen, csak a napkeltére  figyelni, rácsodálkozni szépségére.
Nincs két egyforma reggel. Állandó és mégis mindig más. Minden nap jön és mégis minden nap új és új színkombinációt kelt  életre. Kölcsönhatásban a többi égi elemmel: széllel, csapadékkal, hőmérséklettel. Nincs ismétlődés, ahogy  a pí tizedesjegyei esetében sem.  Álítólag a pí tizedesei tartalmazzák a világ összes emberének a számát, A napfelkelték hasonlókép minden volt, jelenlegi és leendő ember mindennapjának ismétlés nélküli, napfelkeltéjét. Mily egyszerűen belátható dolog ez, ha az embernek van ideje elidőzni az őt körülvevő, de tőle  független mozgásban.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...