Na végre összejött. Minden együtt van! Süt a nap. (igaz még január van csak, de tavaszváró hangulatú) roskad a a kásás hó, s a fényképezőgépem is velem van.Általában ez volt mindig a hiányzó tétel. Ilyen napokon, automatikusan jön fel bennem József Attila Hexaméter-inek első pár sora, Csakúgy mint a Weöres Sándor féle Csipp csepp, egy csepp öt csepp meg tíz....Meg a régi gyerekkori, felnőtt kori nagy hóolvadások. A Pékdombon ezekről most már képek is vannak, tanúsítván , hogy nemcsak megszépítő múlt, hanem valóság volt.
Különös hangulata van a tél végi olvadásnak. Biztató és örömteli érzések társulnak hozzá. Emlékek, ahogy lányainak, unokáimnak épp ezt a csodát mutatom, a házunk udvarán vagy az utcán. S mondom hozzá József Attila, Weöres sorait.
Talán Ők nem is emlékeznek rá ,de nekem valahogy ez megmaradt.
S mily megdöbbentő két évvel ezelőtt 2013 január 31 én, pont ugyanezt verset írtam le ide a blogba le igaz más fényképpel (Budakeszivel)
http://utimorzsak.blogspot.hu/2013/01/tavaszi-fenyek-januarban.html
http://utimorzsak.blogspot.hu/2013/01/tavaszi-fenyek-januarban.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése