2015. január 2., péntek

Radnóti Miklós emlékére

Január elsejétől  szabadon felhasználhatók Radnóti Miklós  versei, adta  hírül a Nők lapja cafe

http://www.nlcafe.hu/szabadido/20150101/radnoti-versek-szerzoi-jogi-vedelem-lejarta/ .

A  70 éve  elhunyt költő életemnek egyik  legfontosabb iránytűje  volt és marad.szürke, kézbesimuló  ÖSSZES VERSEI. kötetével.

A '80-as  években már egyre nehezebb volt az április 4-i és november  7-i  iskolai ünnepi műsorok létrehozása. A felső tagozatos tanárok mindegyike  már  túl volt  jó néhány  ilyen  műsor összeállításán, betanításán. Óriási feladatot jelentett a fegyelmezett " hallgatóság " megtartása ezeken az ünnepeken. Az akkor már 40 éve sulykolt elemek  mindenkinek a könyökén jöttek, ki. Túl voltunk Brezsnyev temetésén, már olvashatóak voltak a  Nagy Világban , ÉS- ben olyan írások amelyek más aspektusokra világítottak rá, mint a központi ideológia. Szolzsenyicin, Ilf -Petrov írásai után  nehéz volt  már az ünnepek sablonjait felvállalni. 
A 86/87-es tanév évkezdő hetében ott álltunk , hogy a felső tagozatból nem  volt senki aki az április 4-ei műsort vállalta  volna. Teljes  patthelyzet  állt elő. Anélkül nem lehetett   haza menni, hogy  ne legyen felelőse  a műsornak. S akkor  úgy döntöttem, hogy alsós létemre  én  vállalom.

Gondolom mindenki fellélegzett, hogy na akkor  ezen is túl vagyunk. Így  lett az enyém egy óriási lehetőség, hiszen már a vállalásom előtt  tudtam mit akarok  én ezzel az április 4-i  műsorral kezdeni.

Nagyapám munkaszolgálatos éve, s családjától való elszakítás 2 és fél éve, nagymamám Óbecse-i élete ezen idők alatt ,  anyámmal és nagybátyámmal,  (kik gyerekek voltak még a háború alatt). Egész életükre  kiható traumái bőséges elszántságot adtak ahhoz, hogy vállaljam ezt az ünnepséget, ahol minden  addigiakkal ellentétben olyan  műsort állítottam össze ami nem a győztesekről - vesztesekről szólt, hanem  arról a nézetemről, hogy a  háborúknak csak vesztesei vannak, mindkét oldalon.S  azok fizetik meg a nagyra törő álmok képtelenségét, akiknek semmi közük hozzá, sosem akartak más  földjére lépni.

Korábbi tanítványaim ekkor már felső tagozatosak voltak, s  tudtam, hogy  vannak köztük jó néhányan akiknek   igen jó adottságuk van a versmondáshoz. Így  Rájuk  gondolva  bátran  vágtam bele elgondolásaimba. A felkészülési időt  jó hosszúra terveztem, Gyakorlatilag  október közepétől  az ünnepélyig  hetente  egyszer  összejöttünk, egy erre  a  műsorra  kitalált szerveződés  a SZÓTÁRS keretében. Többnyire  a lakásomon . 

Az iskola igazgatójának elmondtam koncepciómat és szabad  kezet kaptam. A műsor kizárólag Radnóti Miklós  verseiből és  néhány klasszikus zeneszámból állt. A hetenkénti Szótárs összejövetelek célja , feladata, témája  Radnóti Miklós verseivel való megismerkedés, a kiválasztott versek megtanulása, úgy, hogy az, a hallgató közönségünknek- azaz  az iskola  tanulóinak, tanárainak-  irodalmi élményt nyújtson. Így volt elég idő arra, hogy nemcsak egy betanult verssor  legyen amit  átadunk  ünnepi műsor  gyanánt, hanem  diákjaim és  két lányom is, megtalálják saját magukat a versekben.

A műsor előtt egy héttel megmutattuk az iskola igazgatójának és  a falu párttitkárának is a műsorunkat, mert elvileg a  falusi ünnepélyen is  elő kellett adnunk. Ami azonban ekkor nem történhetett meg, mert  stop táblát kaptunk a falusi műsorra. Az iskolai  ünnepélyt viszont megtarthattuk.

Mindennel szakítottam e  műsor kapcsán ami addig bevett szokás  volt.  Körénk  félkörívbe   leültettük a teljes   felső tagozatot, s   nem  a színpadra  álltunk  föléjük. A dekoráció egyetlen  kinyitott Radnóti kötet  volt és egy szál  szegfű, vázában mellette. egy kis asztalkán.Verscímeket nem mondtak be a  gyerekek,  csak mint egy versfolyam követték egymást a versek

Alig  hangzott el az első vers, csend ült a teremre és  döbbenetes  hatása volt számomra ahogy 170 gyerek csöndben  hallgatta  társaik előadását.  20 perces  műsorunk  olyan  mély hatással volt a felsős  tanulókra, hogy amikor  vége  lett egyszerűen  elfelejtettek tapsolni,  csak ültek csendben továbbra is  jó egy percig, mikor  valaki feleszmélt, hogy vége  van, és elkezdtek  őszintén, tiszta  szívből,- nem protokollárisan-  tapsolni.

Az évek során  felvételem a műsorról sajnos elkallódott, így csak a  versfolyam és zeneszámok  sorát   tudom csak rekonstruálni.

1 Verdi: Nabucco rabszolgák kórusa (a zeneszám - mely egy időután halkabb lett-  mondták a  gyerekek a verseket is)
https://www.youtube.com/watch?v=2F4G5H_TTvU
2  Radnóti Miklós életét tragédiák fogták  körül. Mintha a természet és  történelem  versengett volna  melyikük pusztítsa el. A förtelmes halál rabság és az erőltetett menet végén érte el. Fiatalon 35 évesen a legyengült, beteg költőt 22 járóképtelen társával együtt agyonlőtték. Radnóti Miklós csak egy a háború sok millió halottja közül, verseiben azonban megtalálhatjuk  az akkori és mai emberek félelmének, örömének  rezdüléseit

3. Oly korban éltem  e földön...
4. Bulgáriából vastag vad  ágyúszó gurul...(1) és (4)
5. Bolond ki  földre rogyván.....
6.  A gyökérben erő surran.....
https://www.youtube.com/watch?v=2F4G5H_TTvU
7. A vékony arcú francia  -magyar szakos tanárt, irodalomtörténészt  1944. november 9-én  betakarja hazája  földje örökre.  Megszűnt a szenvedés, de remény sincs már. Tollából nem gördülnek ki többé  szép szavak, pedig:
8. Este  van, novemberi este...
9. Tajtékos égen ring a Hold....
https://www.youtube.com/watch?v=xxiG3wosPy0
10. Együtt kelek a nappal....
11. Későn kel a nap, teli van még....
https://www.youtube.com/watch?v=2kaNnZFosm8
12. Költő vagyok és senkinek se kellek...
https://www.youtube.com/watch?v=ho9rZjlsyYY  alatta:
13. Nem  tudhatom, hogy másnak e  tájék mit jelent....


A következő évben is én vállaltam, ugyanezzel a  csapattal , de más  versösszeállítással   az április 4-i műsort, A hatás  megismétlődött. Nagyon jó érzés volt  átélni újra, hogy a verseknek és  komolyzenének ilyen ereje  van. Abban az évben már  a falusi  ünnepen is  előadhatták a  Szótárs tagjai  Radnóti Miklós  verseire épülő   ünnepi műsorunkat.  Ők is,  én is,  akkor   a falu vezetőinek  elismerésében részesültünk, ami nagy öröm volt számomra és a mai napig büszke  vagyok rá. No meg arra is, hogy a  falusi ünnepélyen ugyanazt a hatást érték  el tanítványaim, mint az iskolai műsoron. A  tapsolást elfelejtő csöndet, majd azt az őszinte taps-elismerést amit ritkán élhet át az  ember.

A következő tanévben már a rendszerváltás utáni időre esett április  4-e, így   nem volt  több  Szótárs  szereplésünk. Bár voltak elképzeléseim, hogy  más költők verseiből is lehetne  összeállítani irodalmi műsort, csak a versek  a kedvéért, de erre aztán már nem került sor.

Remélem a Szótárs  tagjainak is olyan mély élményként maradt meg ez két   előadás és a hozzá vezteő út, mint nekem. Mindegyikőjüket  megajándékoztam  az első műsorunk után  egy Radnóti kötettel  munkájukért. S tudom, hogy már szakiskolás / középiskolás  korukban Radnóti   versei  fontos  szerepet kapott még életükben. Volt aki szóbeli  érettségi tételként húzta, és az őt 4 évig tanító  magyar tanára akkor  eszmélt rá, hogy  nem látta tanítványa igazi érzékenységét, tudását  addig. Mások az írásbeli tételként választották Radnótit és  írtak kiemelkedő  dolgozatot verseiből- (nem csoda  hiszen,  20-30 versét mindannyian tudtak fejből, s persze teljes  életrajzát is), Volt  aki nem tanulta meg a feladott verseket az adott órára és Radnóti Miklós verseivel vágta ki magát szorult  helyzetéből, tanára  legnagyobb ámulatára a szakiskolában. Elmondásuk szerint  mindannyiuknak  fontos   szereplője  lett a versek  birodalma. Ami a legnagyobb eredménye  egy pedagógus  munkájának.

Nagyszüleim örökségét adtam tovább ezekkel a  műsorokkal, a kötet is  nagyapám és nagymamám  könyvtárának  része  volt. Ők akik végigélték a legszörnyűbb borzalmakat mélységesen pacifisták voltak, amit szintén átörökítettek rám, s remélem  jó néhány tanítványukba is.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...