2014. december 20., szombat

Északról délre






Északról délre  úsznak a  felhők
     Már csöndesen,
                  de rendületlenül

Mindig megnyugtat, ez a felsőbb rend,
mihez képest az ember csak apró porszem,
bármily hatalmasnak  is képzeli magát.



2 megjegyzés:

Szegő Anna írta...

Ma egész nap benn voltunk, leltároztunk. Semmit sem érzékeltem a vonulásból, bár érzékeltem volna, maradandóbb benyomást tett volna rám, mint az, ami mára jutott. De örülök, hogy vannak, akiknek másban volt osztályrészük, vonuló felhőkben, fényben, színekben, illatokban.

Zsuzsa Kóra írta...

Sokszor éreztem én is ezt amit írsz, míg dolgoztam. A nyugdíjas lét egyik nagyszerűsége, hogy élvezni lehet a napsütést, a felhőket.Az utolsó években ráaadásul budapesti iskolám azon részében tanítottam, ahova nem süt be a Nap , sosem. Borzasztóan lehangoló érzés volt. Télen hetek teltek el úgy , hogy sötétben indultam és sötétben érkeztem.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...