2014. június 2., hétfő

Eperlekvár


Az eperlekvár készítés közben tapasztalt szín és halmazállapot változások önmagában is  izgalmas   felfedezéseket nyújtanak. A friss  eper izgalmas  árnyalatai a meleg hatására eperhab és  mélybordó együttesére vált ,  s az egész annyira   leveses lesz, hogy elképzelhetetlennek tűnik, hogy  lekvár lesz belőle idővel.

Kell hozzá  bőségesen bizakodás  és kitartás, s persze folytonos kevergetés, hogy  3 óra elteltével a 3 kg gyümölcsből kb 3 kg lekvár   legyen.
Az első jelentős változást a cukor  hozzáadásakor  tapasztalható. (Addig ugyanis kicsit lazábban értelmezhető a folytonos keverés. Van idő előkészíteni a dunsztoló helyet, sterilizálni az üvegeket) ha már  a cukor  belekerült, -most másfél kg-  akkor viszont tényleg ott kell  állni/ ülni mellett és félkézzel a  kavargatást intézni. (Most 6-os-7-es fokozaton rotyogtattam a  lekvárt) Közben persze lehet olvasni, tv-t nézni, rádiót vagy zenét hallgatni,  vagy csak   csendben gondolkodni. A befőzés  és  egyébként a legtöbb háztartási munka  a belső" rend rakás", elmélkedés kiváló  ideje.



Úgy két és fél óra  múlva aztán érezhetővé válik, hogy kezd  besűrűsödni , ilyenkor szoktam belecsavarni fél vagy  akár egy citrom levét. Ettől a színe  kifényesedik,  és élénké válik.  Még fél-háromnegyed óra  kavargatás, és  már nagy cseppekként  hullik alá a  keverő kanálról a  lekvár.  Nem folyik le  hirtelen, mint  addig.

Jöhet az üvegekbe  töltés ,s  a dunsztolás.

Ennek most azt változatát  választottam amikor,  a nyakig töltött üvegeket nem zárom le azonnal   a csavaros fémtetővel, hanem egy szalvétát  ráfektetve kerül a paplan "ágyba" s csak betakarom a plédekkel.  A  fedőt, majd az után tettem rá mikor  két nap múlva, kihűlve kivettem  a takarók alól. Így egy  bőrszerű réteg lesz a tetején, ami önmagában megőrzi a lekvárt a csavaros tető vagy  celofán alatt. Semmiféle tartósító szert nem használok - már 39 éve -. Se  szalicilt, se  nátrium benzoátot. Csak a cukor és  a gyümölcs  valamint az esztétikai okból használt kevés  citromlé van a lekvárjaimban.


Az utolsó fázis a száraz, kifőzött  kupakok felcsavarozása és az üvegek CSINOSÍTÁSA


Amire  remekül felhasználhatók a korábbi  ajándékokról eltett szép csomagoló papírok, vagy  szép szalvéták, s az előre   megtervezett és házilag készített cimkéim is. Minden évben más és más ez is, ahogy az aktuális  kedvem "diktálja". Ami állandó az a  kötöző anyagom. Évekkel ezelőtt  vett,  nagyszabású -de meg nem valósított  tervem - fonala  :-) Van belőle  30 dkg  úgyhogy jópár évig kitart még, viszont semleges  színével minden  színhez használható



Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...