2014. április 22., kedd

Húsvét hétfői séta

Könnyed  sétára indultunk,- kis  felfedezőre- 
 
Egyetlen utca, ami minden  korábbi benyomást felül ír a város  hangulatáról. Széles úttest, levegős tér érzés. A házak nem érintkeznek  homlokzatukkal az utcával, hanem jó két-három méterrel beljebb épültek a kerítésektől.  A járda és úttest között is  van egy méteres  füves,  virágos rész. 
 
A házak és kerítések között virágos kertek. Rajongást kiváltó hatalmas pünkösdi rózsa bokrok tobzódó virágaival, nagy fejű tulipán erdőkkel,  virágjukat már ledobni készülő  fákkal.
 
 Mintha nem is  hegyek közé  ékelődő város  utcáit járnánk, hanem az  alföld egy kisvárosában  lépkednénk. A környező  hegyoldalak erdeje sem látszik, mintha más  helyre pottyantunk volna az utcába  kanyarodás után.
 
A kertekből családi összejövetelek zaja szűrődik ki. Néha egy-egy autó is elmegy mellettünk, s majd   az  autónyi rokonság   süteményes  tepsikkel száll ki belőle.
 
Húsvét hétfő van. Napsütéses, a hőmérsékletre sem lehet panasz.
 
Hegyek vesznek körül mióta csak ez eszem tudom. Új lakásba költözéseimkor  is  "jöttek velem" a hegyek. Mindennapjaim  részévé váltak. Mégis az igazi öröm  az olyan  szabad  tér, ami  itt vesz körül . talán kertem hiányai, s az anyai  ősök  ereje teszi.
 
S ahogy  egyik percről a másikra, az utca elején , most is hirtelen  jön a váltás.
 
Előbukkannak a  jól ismert  hegyek  a semmiből. Apró hidacskával, a víz nélküli patak  fölött, s   összeboruló fakoronákkal. 
Gyors aklimatizálódás. Vissza a megszokott térbe, létbe.

 
 
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...