2014. február 27., csütörtök

"..és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt.."

102 éves korában elhunyt Radnóti Miklós felesége. S aki kicsit is  ismeri Radnóti költészetét annak biztosan ez a sor, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, mintegy  folytatása is  e szomorú hírnek.
Radnóti emlékév az idei.  70 éve  Abda  határában egy sortűz oltotta ki életét férjének.

Az emlékezet 69 évig képes  volt legalább tisztelni, békében őrizni Radnóti Miklóst, és költészetét, de a 70. évben Abdai szobrát -  amely a legszebb  emlékművek egyike - ledöntötte és  kettétörte egy   fiatalember   az autójával . S még egy  bocsánatkérés sem történt részéről, ami sokmindent jelez.

A hűen kitartó feleség - ha  képletesen is- így  még egyszer kénytelen volt hallani a lábáról ledöntött férjről. Nem csoda hát, hogyha  azt érezte Radnóti Tanárnő, az őt közvetlen körül  vevő  nagy szeretet és tisztelet ellenére is, hogy mennie kell.


Alvás előtt

A dinnye  húsát már belehelte az ősz,
nem harsan késem jó éle nyomán, csak bölcs
szavakat ejteget s  szelíden reped el,
de  a szilvák arany ölén még feszesen
ül a mag ! ó, ének dícsérjen két gyümölcs,
olcsó vacsorák dísze, kilós eledel!

És ének dícsérjen szegényt etető nyár,
asztalomon maradékod: száraz magok,
kis halom gyümölcs, már kukaccal ékesen,
de új gyümölccsel jő a hűvösujjú ősz,
ázott hajában két halott bogár ragyog
és lopva osztogat, s nem hallik lépte sem.

(Míg én a gyümölccsel bíbelődöm,
addig asszonyom elaludt heverőjén,
szerte hagyva esti tettei dús sorát:
angol nyelvkönyv, hajának csattja, hűs tea.
De motozásomra úgy ébred és ragyog
s úgy vetkezi álmát, mint gyermeki tündér,
vagy alvó virágunk, ha az ablakon át
rásüt a betolongó, déli verőfény)

1936

                                   A fotót épp aznap készítettem , mikor később
                                   a hírt a rádióban meghallottam.

                                   Fények,  telt színek, mint kettőjük munkássága is.
                                  
                                   Biztos vagyok benne, hogy a tanítványok,
                                   és   Radnóti Miklós  költészetét szerető
                                   emberek emlékezete  tovább
                                   fogja őrizni emléküket.
                                   Érzések, pillantok, gondolatok,
                                   - mint a borostyánba zárt  életek -
                                   maradandóak. Nem fog rajtuk az idő.
                                   Hiába  döntögetik le  lábáról,
                                   sortűzzel vagy autóval.
                                
                                   Amíg esteledik vagy  harmat ül az ág hegyén,
                                   amíg Nap ragyog a pocsolyára, addig 
                                   Fanni (is) vár szőkén   a rőt sövény előtt..
                            
                                   (Könnyű  megjegyeznem   az időpontot,
                                         ez idő életemnek is egyik fájdalmas ideje.
                                         10 évvel volt fiatalabb mint az én  nagymamám)
                                         
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...