2013. december 2., hétfő

51 veréb

Vasárnap reggel elég korán volt még az idő, ahhoz, hogy  a verebek nyugodtan  napozzanak a kerítésen. Járókelő rajtam kívül senki sincs. Én is hátamat  a fa kerítésrésznek döntöm, hogy a  Nap  melengessen. Nem zavarjuk egymás köreit. Időnként  hallom, hogy surrog előttem a levegő, s mint egy  szétfoszló szürke  gombolyag a verébsereg  arrébb helyezi magát. Most nincs  a megszokott csivitelős beszélgetés. Napoznak  csendben ők is. 
 
Lassan  veszem elő a fényképezőgépem, nehogy  elrepüljenek! Megszámlálni már nem tudom őket. Majd  a képen! reménykedem.
 
 
 
A csendes napozás  hirtelen ér  véget. A csapat fele, ki-tudja  mitől-hogyan vezérelve  egyszerre  kap szárnya, s  áttelepedik  alig 10 méterrel arrébb lévő bokor  ágaira.
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...