2012. május 18., péntek

Csabi a versenyautó

Surranópályán igyekszem megelőzni az előttem  babakocsisan sétálgató családot, mikor 5 éves forma   fiúk, rám mosolyog. Visszamosolygok rá, de  hosszabb lépteimmel hamar  megelőzőm őt pár méterrel.
Azonban hallom, hogy  a kisfiú megszapozázza lépteit, Tehát  nemcsak egy futó mosoly volt  az imént amit  láttam, mondani akar  valamit.  Hamar  utolér. sőt kicsit elém is kerül.  Megáll, és mondja nekem:
ÉN VERSENYAUTÓ VAGYOK!
-Ez nagyszerű! Milyen versenyautó vagy?
McLaren!
-Hú az nagyon jó versenyautó. Szereted  nézni a versenyutózást a tv-ben?
IGEN.
Ekkorra ér  oda a család  többi tagja.

Nem tudunk mit tenni, ilyen közvetlen  gyerek, mondja az apuka. Pedig ez nem feltétlen jó.
Nem tudjuk leszoktatni  róla. Nem tudjuk mit tegyünk vele,  fűzi tovább   a szót.
Jó az óvoda, vagyis  inkább az óvónők, Mert van aki nem olyan mint az ő óvónénije. Van aki csak magával van elfoglalva. Szerencsék van. Mert  hiába  van diplomája  nem mindneki való oda.

Furcsa  inkognitós helyzet. nekem. :-)

Gondolom -hamár  ilyen  kapcsolatba kerültem a kisfiúval megkérdezem a  keresztnevét.
Megmondom neki az enyém, s igencsak meglepődöm, mert  általános osztályban 8 évig volt osztálytársnőm , vezetéknevét  hallom, ami pedig nem  a gyakori nevek közé sorolható.

Meg is osztom Csabikával - illetve szüleivel,- ez által - gyerekkorom egy szeletét így.

Csabika közben repdes ide-oda. A lefekvés előtti "fárasztását" élvezve.
Három hónapos kishúga  békésen szundikál a  babakocsiban.




Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...