2010. március 11., csütörtök

Váróteremben 1

A rendelést kérjük kopogtatással ne zavarják!
Nem is zavarjuk, ülünk és várakozunk. Pár szavas kérdések-válaszok néha megtörik a csendet aztán visszaáll a néma várakozás, mindaddig míg be nem lép egy idős hölgy a szűk térbe.Kora meghatározhatatlan. 60 és 80 körüli egyaránt lehet.Elnyűtt , drapp, halszálkamintás szövetkabátját leveszi, s leül az egyetlen szabad székre.Időpontra jött. Fél 5-re. Most 1 óra sincs még.Csíkos vászonszatyrából elővesz egy zacskót,- amelyben iratai vannak- s kiveszi a beutalóját, nézegeti.
A mellete ülő -valamivel fiatalabb, de azért már jó 50-es - nő, szemével jelzi férjének- s mindenkinek aki váróban ül-, hogy - alsóbb néprétegből való ez a nő. - Mindenki láthatja ebből a nylonzacskós irattartásból, ami csak úgy, lapul a szatyorban. Vagy hajléktalan , vagy nagyon szegény , a városi kultúrát még hírből sem ismerő, esetleg nnak fittyethányó nő ült mellé.

Szemben ülök mindkettőjüket, így paralell látom a két nő mozdulatait.

A lenézést a jólöltözött arcán és a midezzel nem törődő, vagy észre sem vevő hölgy mozdulatát, ahogy csenben elővesz egy fésűt.Leveszi kötött, kinyúlt sapkáját és átfésüli ritkás,félhosszú ősz haját. Vizsgálatra jött- rendbe kell szednie magát megszokásával.

Közben nyílik az egyik rendelő ajtaja, kijön egy asszisztens.Nyújtom a beutalómat, hogy időpontot kapjak.  11-én fél 2. Előtte 6 órával sem enni sem inni, csak vizet. " Majd felnéz a naptárjából.

-Most megint mért jött ? csattan a hangja, a fésűs nő felé. Már adtam időpontot! Na ez nem is az! Majd fél 5-re, de a másik ajtóhoz. A másik ajtóhoz! -nyomatékosan

A fésűs nő visszaballag a helyére. Megértette, hogy hallgasson , üljön le a feladata.
Azért nem kellene így beszélni az emberrel mondja magánának csendesen- Egyetértek vele.
-Menjen addig haza-még soká lesz fél5 !-javasolja aki mellete ül.
-A tyúkokat seprűvel kellett beterelnem az ólba, nem akartak bemenni -hangzik válaszként, vagy inkább csak saját magának. Kivárom itt, mondja - és tekintete visszarepülaz állomás melletti, kertes kisházas világába.

Hány ilyen kezet, arcot láttam a falumban, amit szél cserzett, s a föld és a kapa formált bütykösre. Kezükbe retikül csak templomba járáskor került.  Boltba ,orvoshoz menve ők is zacskóban tartva vitték a papírokat. A pénz pedig a kötény allatti szoknya zsebében lapult.. Szinte érzehető-pedig meg sem mozdul-ahogy birtokba viszi a széket-mint más a foteljét a jó meleg szobában. 3 óra luxust ad magának.Ez idő alatt nem kell tűzre tennie, hogy melegítsen a kályha. Ülhet nyugodtan, nem kell fél füllel mindig készenlétben lenni a külvilág zajaira. Három óra kikapcsolódás.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...