2010. január 20., szerda

Derengős nap

Új meteorológia kifejezést hallottam ma a rádióban. A nap derengős lesz. Ami talán annyit jelenthet -kinézve a havas tájra, - amely ma csillogóbb, fényesebb ,mint a napok óta borongós, ködös időben, hogyha nem is fog héthatárra sütni nap, de fényesebb, derüsebb lesz minden amire a fény rávetül. Ha felnézek, csak kis foltokban látom kéknek az eget, de az ott beszűrődő fény máris elég ahhoz hogy súlytalanabbá váljanak lépteim munkába menet. Lóbálgatom a táskám, mint a gyerekek
:-)
A buszra fellépve , egy pillantást vettek az első páros ülés belső részére. Élelmiszerrel megrakott zacskók pihennek ott, így feladom a "bemászást" -ahogy ezt a köznyelveben mondjuk- s aminek persze semmi köze a mászáshoz, de azért elég körülményes bejutni oda , ha a szélső széken már ül valaki.
Most egy idősebb hölgy ül ott, és csomagjai pihennek belül.
Fogom a kapaszkodót s bámulom házakat, amik mellett elhaladunk.
- Be akar ülni? Láttam odanézett a székre. A templomnál leszállok, megyek internetezni 2 órát . De ha akarja elveszem a szatyrokat.
- Á nem fontos, ráér, válaszolom.
A csomagok tartalmából, mennyiségéből (kifli, tej, felvágott) magamban én is arra következtettem , hogy pár megálló múlva könnyebben bejuthatok oda.
Addig meg minek bolygassam ezt az egész kompozíciót.

A következő megállónál egy nálam idősebb, de az ülő högynél fiatalabb nő lett a utitársunk az ajtónál. Ő is megnézte magának a helyet, s láthatóan Ő is arra a követleztetésre jutott, hogy nem éri meg a fáradadozást a szék elfoglalása.
Viszont Tőle is megkérdezte aki ült, hogy szabaddá tegye-e e széket neki?

- Nem tudok én oda bemenni. Annyira fáj a térdem meg a csípőm. hangzott a válasz.
- Igen nekem is ez problémám. Meg van egy kis súlyfelesleg is rajtam A fiam aki érsebész mindig mondja, hogy fogyni kéne. Adott most valami kenőcsöt ettől jobb kicsit.
-Ideiglenes megoldás. Nem leszünk újra 20 évesek . Az öregedésben ez a rossz, hogy a mozgás fájdalommal jár Meg hát kinek mi adatott. Ott van a nászasszonyom, idősebb nálam úgy fut mint a nyúl. Igaz soványabb jóval.
- Magán is van egy kis súlyfölösleg, no nem annyi mint rajtam, fűzi közbe az idősebb hölgy.
-Az a miénk amit megeszünk. :-) Fél évvel ezelőtt még én is csak csodálkoztam azokon az embereken akik nehezen tudnak csak feljutni a buszra. Különösen ennek a tipusnak nagyon magasak a lépcsői.

Beértünk egy újabb megállóba és a fájóslábú- derakú högy le is szállt.
..............................
-Én tudja arr ais lusta vagyok, hogy leszálljak, bevigyem a lakásba a csomagokat, pedig itt lakom a megállónál. Inkább viszem magammal az internetezésre.
- Most jár tanfolyamra, vagy ez már egy megszokott rendszer Önnél ?
kérdezem
- Már 6 éve internetezem! Most 75 éves vagyok. (10 -15 évvel kevesebbnek gondoltam). A gyerekek , unokák mind használják, én is megtanultam.

A templomhoz értünk.
Szép napot kívánva egymásnak elköszönünk.
Befészkelem magam a belső ülésre, és az álmomra gondolok amit ma reggelre álmodtam, s ami jókeddvel,derüvel töltött fel már azelőtt, hogy kinyitottam volna a szemem.

Ismeretlen helyeken jártam egyedül. Ismeretlen emberek között, viszont 3 vagy 4 templomot is láttam. Az egyikben benn is voltam. Régi, XII- XIII. századi templom volt a falairól ítélve csak sokkal kisebb,mint mondjuk a JÁKI templom. de hangulatában , érzésében nagyon hasonló volt , mint amit ott éreztem. A többi templom, barokk stílusú-falusi templom volt, csodálatos új külső festéssel, a sárga különböző árnyalataival. A narancsostól a citrom, okker,nap és vajsárga sokszínűségével, gyönyörű ablakokkal. Le akartam fényképezni álmomban ezeket a templomokat, mert nagyon megragadott szépségük, üdeségük. Jó volt a közelükben lenni.


Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...