2009. február 14., szombat

Madáretető







Még decemberben elkezdtem etetni a madarakat. Reménykedtem, hogy cinkék, vörösbegyek is meglátogatják majd a magokkal teli szórt erkély párkányát, de ezidáig csak a hangjukat hallottam a közelben. Azt, hogy jóízűen falatoznának azt nem láthattam, mert igen érzékenyen reagálnak minden benti mozgásra.
MA viszont, rigókat (2) és egy fakopácsot is láttam, ahogy a terített asztalról szemezgetnek. S nemcsak láttam, hanem fényképet is tudtam készíteni róluk. Igaz nem valami kitűnő minőségben, de jól felismerhetően.

A kisebb testű madarak hangját is folyamatosan hallani lehet, s egy közelebbi fa ágán csücsülve körvonalukat is jól kivehettem.

Eleségért azonban nem szálltak a párkányra. Igaz még Kovácsiban tapasztaltam, hogy a madaraknál a kosztolásnak komoly rendje, hierarchiája van.
A nagyobb testű madarak mindig előnyt élveznek, ha elég nagy az etető mérete számukra is. Ez alól csak egyszer volt kivétel emlékezetem szerint, mikor a 80-as évek bégén volt egy nagyon kemény , hideg tél . -20 fok körüli volt a hőmérséklet még nappal is. Akkor eltűnt ez a rend, békésen ettek együtt.
De most azért nincs ilyen hideg, sőt a szelet leszámítva egész kellemes téli nap van. Íme a fénykép :

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...